Udvarhelyszéki útvonal (M24-M05):
Orbán Balázs Székelyföld leírása című műve alapján egy érdekes rege is köthető az útvonal néhány településének nevéhez. A történet alapján egy apa a Firtosból leindulva mindegyik fia részére kijelölt egy területet. Először is azt mondta: „Itt én lakom”, ez lett Énlaka. Tovább haladva nagyobbik fiához fordult: „E tiéd”, azaz Etéd. A következő megállónál második fiának mondta: „Itt neked e kis mod”, ezt ismerjük Küsmödként. A harmadik fia nyugtalankodni kezdett, erre az apa így szólt: „Neked is. Szólok ma.”, és arra a helyre mutatott, ahol ma Szolokma van. Hazafelé menet megkérdezte legkisebbik fiát, hogy nem békétlenkedik-e, amiért neki nem osztott helyet. A fia azt válaszolta: „Adj, ha akarsz, atyám”, így az övé lett Atyha.
A Mária Út utolsó 100 kilométerének kiindulópontja Parajd Sóvidék központja és egyben a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A falut százezrek keresik fel évente, hiszen híres a sóaknáiról, a Só-szorosról, a parajdi sóbányáról, szabadtéri sósstrandjáról, amelyeket előszeretettel látogatnak az érdeklődők nemcsak látványuk, de gyógyhatásuk miatt is. A faluban nem utolsósorban 1991-től Áprily Lajos-emlékház működik, valamint itt található Románia első élő trópusi lepkéket bemutató lepkeháza.
A zarándokút Parajdtól Atyha felé vezet, amely egy „nyeregben ülő” falu. A település felett elhelyezkedő Fiastetőn kilátó található, ahonnan rálátás nyílik Belső-Erdélyre, a Küküllői-dombságra, a Nyárád mentére, a Görgényi-havasokra és a Hargita hegyvonulatra. A kilátóról látható még Parajd, Alsó- és Felsősófalva, Korond és Firtos.
A Küsmöd és a Firtos patakának összefolyásánál, az Etédi-medence kiszélesedő völgysíkján fekszik Etéd, amelyhez további négy falu tartozik: Énlaka, Siklód, Küsmöd és Kőrispatak. Etéd egykor a hetivásárairól volt híres, ma a Székely Titok nevű pálinkáiról. Ezeket különféle gyümölcsökből készítik el, kizárólag helyi alapanyagok felhasználásával. A falu református templomát 1802-ben építették, miután 1792-ben egy tűzvész elpusztította a XVII. századi templomot. Római katolikus temploma 1876-ban épült Szent Mihály tiszteletére.
Küsmöd, ahogyan arról a neve is árulkodik, a Küsmöd pataka mellett fekszik. A falut alapító székelyek a kezdetekben erdőirtással foglalkoztak. A település érdekessége, hogy már a XIV. században is állt a mai református temploma, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel, 1446-ban pedig búcsúengedélyt kaptak a pápától. A falutól északnyugatra emelkedő homokkőhegy gerincén egykori kolostor maradványai láthatóak. (Nem esik útba.)
Kitérőt tehetünk (nem esik útba a gyalogosoknak, de jó, hogy benne van): Etédtől hét kilométerre nyugatra található Kőrispatak, ahol közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap-készítés. 1879-ben a faluban közel százan foglalkoztak szalmafonással, így még ma is kevés az a család a faluban, amely ne ismerné a szalmafonás technikáját. A faluban 2000 óta szalmakalap-múzeum működik, amely nagy látogatottságnak örvend.
Szintén Etédhez tartozik Énlaka, amely a feltételezések szerint egy római településre épült rá. A falu sajátossága a templomdomb köré gyűrűző kör alakú ősi településszerkezet, emellett pedig gazdag nagyvadállománnyal rendelkezik. A település közepén elhelyezkedő unitárius templom a XIII. század második felében épülhetett. Az 1976-os évben restauráláson esett át, ekkor a padlózata alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
A Konyha-patak völgyfőjében, a Firtos-hegy lábánál fekszik Firtosváralja. A falu évszázadokig a Firtos család birtoka volt. Nevét valószínűleg a Firtos-hegy tetején álló egykori vár miatt kapta, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt, ma már csak maradványai láthatóak. Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült. Firtosváralja ereklyés országzászlaját 1942-ben avatták fel a faluban.
Szintén a Firtos-hegy lábánál fekszik Székelypálfalva, ahol a szájhagyomány szerint elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen származik a neve. Itt született Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére. A történetek szerint a pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörkészítés módját. A falu végén, a Firtos-hegyre vezető út mellett álló templomot a tatárok 1661-ben felégették. Az itt megtalált gótikus ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót az 1765 és 1775 között épült római katolikus templomban őrzik.
A Fehér Nyikó-patak felső folyásának híres községközpontja Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja. A település a szájhagyomány szerint a csereerdei farkasokról kapta a nevét. A falu neve szorosan kötődik Tamási Áron nevéhez. Az író szülőháza ma emlékmúzeumként működik, amelyben megtekinthetők a személyes tárgyai, kéziratai, levelei. Templomkerti sírja két hatalmas cserefa árnyékában, egy nagy székely kapu mögött áll. 1967-ben tulipános kopjafát is állítottak oda. A Tamási Áron síremléke melletti téren az aradi tizenhárom vértanúnak emléket állító millenniumi emlékmű áll. A falu fölött emelkedik a 953 méter magas Gordon-hegy, amelynek gerincén 2011-ben felállították a Megváltó fémből készült szobrát, a legmagasabb kelet-európai Jézus-szobrot. A hegy agyagos lejtőin különböző méretű mélyedések és barlangok keletkeztek. Ezek közül a legnagyobb Nagy Ferenc likja néven ismert. Az 1605 méter magasságban levő Firtos-hegy 40 hektárnyi geológiai rezervátuma különösen értékes növény- és állatvilág élőhelye. A hegy geológiai értékeiről és régészeti kincseiről is ismert, egy XII. századi vár romjai, illetve a Firtos lova nevű andezitszikla is található rajta. A farkaslaki öregek úgy tartják, hogy ha a falu fölött őrködő Firtos lova fehérnek látszik, tartósan napos idő várható, de ha szürke, akkor esőzésekre lehet számítani. A Gordon-hegy oldalán egy fából készült Szűz Mária-szobor található. A falu római katolikus templomát 1842-1848 között építették, harangjait Nagyszebenben öntötték. A templom előterében az első világháborúban elesett hősök emlékműve áll.
„A havasszélen egy magas plateun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dicssugárai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng.” – Orbán Balázs. Oroszhegy Udvarhelyszék egyik legősibb faluja, messze földön híres a szilvájáról és pálinkájáról, valamint a táj szépségéről. A falu felett emelkedő Őrhegy a vidék legmagasabb pontja, az itt található, 1940-ben állított kereszt mellé 2008-ban építettek egy négyemeletes kilátót, amelyről belátható az Udvarhelyi-medence, a Nagy-Küküllő menti dombvidék, a távolban pedig a Déli-Kárpátok csipkés gerince. Oroszhegy templomát már a XVI. század elején is említik írásos források, de 1670-ben új templomot építettek a falu központjában. A Nagyboldogasszony oltalmába ajánlott templomban Szent László-freskók láthatók, illetve a berendezési tárgyak közül kiemelkedő jelentősége van a Szent Katalin misztikus eljegyzése témájú kompozíciónak. A falu egyik további érdekessége az Urusos-kút, amelynek keletkezését Szent Lászlóval hozzák kapcsolatba. A gyógyhatású víz különféle sebek gyógyítására alkalmas, ezért a zarándokok itt meg szokták mosni beteg, fájó testrészüket, illetve hagyomány, hogy a gyógyulás reményében a betegek ruháiból egy darabot a kútnál hagynak. A falutól északra található kaszálókon májusban fehér virágtenger csábítja magához a környéken túrázókat, a Nárciszrét, ahol a virágzás idején minden évben megszervezik a Nárciszfesztivált.
Oroszhegy után a következő állomás Zetelaka, amelynek neve egy monda szerint Zéta királytól származik, aki a falu várát építtette. Az épület romjai a Deság-patak és a Küküllő találkozása feletti sziklacsúcson láthatók. A falu turisztikai látványosságokban, kulturális értékekben és hagyományőrző programokban gazdag. A falu fölött kialakított víztározó ismert horgászhely. Zetelaka legrégebbi építészeti emléke néhány hagyományos népi építészetet őrző utcarészlet, valamint több száz székely kapu. Az állatvilágért rajongók az Ivói Vadasparkban természetes környezetükben tekinthetnek meg és fotózhatnak szarvasokat, őzeket, muflonokat és vaddisznókat.
Kápolnásfalu a Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyó vízválasztójánál fekszik. A terület már a XI-XII. században lakott hely volt, azonban sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező katonai hadainak útjába. Feljegyzések szerint Bocskai István telepítette vissza a falut 1604-ben. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag a nevét is kapta, helyébe 1797-ben épült a mai római katolikus templom. 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa a kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsút engedélyezett Szent Péter és Pál tiszteletére. A Kápolnásfalui Tájházban, amelyet 1800-ban építettek, az év bármely szakában megtekinthetők a XIX. századi életkörülmények.
Az utolsó előtti célpont Szentegyháza és a hozzá tartozó Homoródfürdő, amelynek gyógyvizeit már a rómaiak is ismerhették, ezt bizonyítja a fürdőtelepülés határában talált római katonai őrtorony (burgus) maradványai. Az ásványvízforrások közül ma is közkedvelt a Lobogó- és a Mária-forrás vize. Szentegyháza látványosságai közé tartozik: a Szent András római katolikus templom, illetve a templom udvarában található Vitus Géza Emlékház, mely 1910-ben épült és egy hagyományos havasalji ház remek példája; a Gábor Áron Líceum néprajzi gyűjteménye – a ház közelében található a Kis-Homoród mente népi kismesterségek tárgyi emlékeit őrző gyűjtemény is: cipész-, asztalos-, kovácsműhelyek a hozzájuk tartozó szerszámokkal. Lehetőség van Székelyföld egyik legjobb állapotában fennmaradt Rákosi Sáté lápban található Szökő vízesés megtekintésére, télen a Madarasi-Hargita miatt a terület népszerű sírégió. Szentegyházáról szintén megközelíthető a Nárciszmező, amely a Homoród mente legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe. Mindemellett a településhez több strand, wellness és termálfürdő is tartozik.
A zarándokok útjuk során megtekinthetik a Tolvajos-tetőn álló hármaskeresztet. Az 1996-ban felavatott emlékmű a Hargita-hegység főgerincén található, az Olt és a Maros vízgyűjtő medencéinek vízválasztójánál, a történelmi Csík- és Udvarhely vármegye határán. A helyszínhez több történelmi esemény is kötődik. 1567-ben itt zajlott a reformációt terjesztő János Zsigmond fejedelem, és a katolikus hitüket védő gyergyóiak és csíkiak csatája, amely egyes források szerint végül nem történt meg, ugyanis a fejedelemi sereg vezetői rájöttek, hogy értelmetlen a testvérháború. Ez az esemény a gyergyóalfalusi István pap nevéhez fűződik, aki a helyi népet a fejedelem ellen vezette, és aki megígérte, hogy a csata elmaradása miatt minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. Ennek már több mint 450 éve.
A zarándokút végállomása Csíksomlyó, a korai csíki települések közül való, híres búcsújáró hely és Mária-kegyhely. A történetek szerint Mária adott erőt, bátorságot és hitet a vallásukat védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy szembeszálljanak a protestáns hitet rájuk erőltető János Zsigmonddal, így amikor a fejedelem serege csata nélkül visszavonult, a gyergyóalfalusi István pap megígérte, hogy ezután minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. A nép pedig egyre nagyobb sokasággal meg is teszi ezt az utat.
Közkedvelt látványosságai közé tartozik a csíksomlyói kegytemplom, avagy a ferences templom, a magyarság legnagyobb zarándokhelye, a benne található Mária-kegyszobor, amely a kegytemplom legértékesebb tárgya. A szobor a XVI. század elején készült, alkotója ismeretlen. A történelem során több hozzá köthető csodáról is beszámoltak: többször fényben ragyogott, nagy katasztrófák előtt pedig Mária arca szomorúan nézett az emberekre.
A Kis-Somlyó nyugati oldalán található Európa egyik leghíresebb szabadtéri keresztútja, a Jézus-hágó vagy Csíksomlyói Kálvária. A csíksomlyói ferences kolostor mögötti réten fakadó „Szűzanya lábától” borvízforrás a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. A Hármashalom oltár a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben, P. Bartók Albert kezdeményezésére, Makovecz Imre és Bogos Ernő tervei alapján ápült 1996-ban a pünkösdszombati búcsúra érkező tömegek fogadására, a szentmise méltó celebrálásához.
További látnivalók: a Kós Károly által tervezett csíksomlyói Kalot-ház, a Barátok feredője, a Salvator-kápolna, tőle keletre a Szenvedő Jézus kápolnája és a Szent Antal kápolna.