Ez az útvonal, bár sokak szerint nagyobb kihívást jelent az udvarhelyszékinél, a zarándokot gyönyörű tájakkal és történelmi látványosságokkal örvendezteti meg, ráadásképp pedig mindazok, akik ezt az útvonalat választják, az első csíksomlyói pünkösdi búcsú útját járják be, hiszen ez a szokás a gyergyóalfalvi István pap nevéhez vezethető vissza.
A Mária Út utolsó 100 kilométerének kiindulópontja Parajd, Sóvidék központja és egyben a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A falut százezrek keresik fel évente, hiszen híres a sóaknáiról, a Só-szorosról, a Parajdi Sóbányáról, szabadtéri sósstrandjáról, amelyeket előszeretettel látogatnak az érdeklődők nemcsak látványuk, de gyógyhatásuk miatt is. A faluban nem utolsósorban 1991-től Áprily Lajos-emlékház működik, valamint itt található Románia első élő trópusi lepkéket bemutató lepkeháza.
Parajdtól fenyvesek között kapaszkodik az út a Bucsin-tetőre, amelyet a Görgényi-havasok legszebb kilátójának tartanak. A Bucsin-tető 1287 méter magasan emelkedik a Gyergyói-medence nyugati határában, és egész évben várja a kikapcsolódni vágyó kirándulókat túralehetőségekkel, áfonya-, málna-, szeder- és gombaszedéssel egybekötött gyalogtúrákkal, illetve sípályáival és szánkópályájával. A hegytetőn az ezredforduló alkalmából húsz méter magas millenniumi keresztet állítottak.
A Bucsin-tető alatt, a Nagy-Borzont patak völgyében fekszik Borzont. Innen ered a Borzont-patak, amelyről a nevét is kapta. Nem messze tőle található a Nyíres természetvédelmi terület, amelyet a Maros és a beleömlő Kis-Borzont, illetve Fehér-patak ölel körül. A növényvédelmi rezervátumban több ritka növényfaj is megtalálható. A sorfalu egyetlen kápolnája, amelyben minden év augusztus 20-án megrendezik a Szent István-búcsút, 1999-ben épült az erdőn, egy Bariczok nevezetű helyen.
Borzonttól egy kilométerre fekszik Gyergyóalfalu, a Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégebbi települése, valamint az ország egyik leghidegebb pontja. A falut átszeli a Békény-patak, amely a település határában a Marosba ömlik. Központjában emelkedik Gyergyó egyik legrégebbi római katolikus temploma, melyet kőkerítés vesz körül. Több látványosság is akad a faluban, a zarándokút szempontjából pedig igencsak kiemelkedő történelmi helyről beszélünk.
A krónikák szerint ugyanis Gyergyóalfaluból indult az első csíksomlyói pünkösdi búcsú István pap vezetésével, 1567-ben, több mint 450 évvel ezelőtt. A feljegyzések alapján János Zsigmond fejedelem a Csík vármegyei lakosságot erővel akarta kényszeríteni arra, hogy áttérjen az unitárius vallásra, ezért sereget küldött a csíki várkapitány elfogására. Az akkori gyergyóalfalvi plébános, István pap maga gyűjtötte össze az alfalvi és a környező falvak lakosságát. Velük együtt Csíksomlyóra indult, hogy szembenézzen a fejedelem seregével, a csatára azonban végül nem került sor, mert a vezérek belátták, hogy értelmetlen testvérháborút szítani. A fejedelem seregének békés visszavonulását máig Mária csodájának tartják, István pap pedig megígérte, hogy ezután minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. Ugyanehhez a történéshez vezethető vissza a „búcsúág” jelentősége, amelyet a zarándokok Somlyón szakítanak maguknak. Amikor a fejedelem serege visszavonult, hírnököt küldtek vissza az alfalusi templomhoz, ahol a gyermekek, asszonyok és öregek maradtak imádkozni. A hírnök nyírfaággal a kezében jelezte messziről, hogy elmúlt a veszély.
A korabeli krónikákból egy nagyon szép mondat idézi fel ezt az eseményt: „Készebbek lőnek meghalni, mint hogy elszakadni ősi szent hitektől.”
Három kilométert haladva Gyergyóalfalutól már meg is érkezünk Gyergyócsomafalva központjába. A falu Hargita megye középső részén terül el, a Gyergyói-medence délnyugati részén, a Görgényi-havasokat és a Hargitát összekötő Délhegy lábánál, a Maros két oldalán. A lakosság növekedésének köszönhetően 1878-ban az erdélyi püspök felszentelte a Szent Péter és Pál római katolikus templomot, amelynek toronyórája messze földön híres volt, ugyanis egy helyi ezermester úgy tervezte meg azt, hogy egyszerre mutatta az évet, hónapot és napot. A templomkertben áll a Szent István Kardja nevű milleniumi emlékmű, amelyet 2000-ben állítottak. A faluban megtekinthető még egy Kossuth Lajos-szobor, a Borsos Miklós Emlékház, a Köllő Miklóst és Borsos Miklóst ábrázoló szobrok. A Délhegy Veresvirág nevű ormán kilátó található, amelyről az egész Gyergyói-medencére nyílik kilátás.
Következő megállónk Gyergyóújfalu, a Gyergyói-medence egyik nagy lélekszámú települése és a Maroson történő tutajozás első kiinduló állomáshelye. Itt található a Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, amely 1825 és 1830 között épült. A falu területe borvízben rendkívül gazdag. Az ide látogató turisták különböző programokon vehetnek részt, mint lovas kocsizás, népi mesterségek megismerése, gyalogtúra, kürtőskalácssütés.
Gyergyóújfalutól három kilométerre fekszik Vasláb, amely Vasláb községből és Marosfő faluból áll. Gróf Teleki József 1937-ben a következő szavakkal írja le a települést: „30 házból áll, kevés határa van, azért kézi munkával élnek a Vaslábiak. A falu mellett egy Fekete réz nevezetű hegy északi oldalában Gyergyó és Csík közt van a Maros eredete (...).” Az itt megtekinthető marosfői római katolikus templom 1992 és 1999 között épült, a vaslábi ortodox templom pedig 1864-ben. A községközponttól három kilométerre, a Heveder-patak völgyében található a vízfűrész műemlék épület.
Karcfalva a Csíki-havasok és a Hargita által körülzárt Csíki-medence felső részén helyezkedik el, ott, ahol a Madicsa és a Székaszó-patak az Oltba ömlik. A település megnevezésére ritkábban, de használják még a Nagyboldogasszony egyházközség nevet is, amelyet a Karcfalva és Jenőfalva határában épült vártemplom után kapott, amit Nagyboldogasszony tiszteletére építettek. A római katolikus erődtemplom Felcsík legjelentősebb és legszebb vártemploma, 1448 körül épült egy régebbi templom újjáépítésével, Hunyadi János adományából. Ezt követően többször átépítették. Védőfolyosóinak kialakítása egyedülálló Székelyföldön.
Dánfalva szintén a Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott 1923-ig. A falu 1935-ben felszentelt neogótikus templomát méretei, vörös dísztégla falai és magas tornya miatt Felcsík egyik legszebb templomának nevezik, közelében áll az Erzsébet királyné emlékoszlop. A falu híres a fekete kerámiáról, a csergekészítésről és a gyapotszőtteseiről. Csíkdánfalva jellegzetességei közé tartozik az 1926-ban létesített Dugás-fürdő, amelynek ásványi anyagokban gazdag termálvize vonzza a vendégeket.
Csíkmadaras a Hargita legmagasabb csúcsa, a Madarasi-Hargita alatt, az Olt folyó mentén terül el. Úgy tartják, hogy a falu a nevét a madarakban gazdag terület miatt kapta. Csíkmadaras egykor a fazekasság központjának számított, illetve bányászfaluként tartották számon. Napjainkban is több látványossággal büszkélkedhet a település, hiszen itt található a Csíki-medence legfiatalabb temploma, a Szent Péter és Pál római katolikus templom – amely alatt a szent család szoboregyüttes tekinthető meg –, a 100 éves vízimalom, a Madarasi-Hargita lábánál lévő Szent Antal-kápolna, Ceaușescu vadászlese, a gárdisták áldozatainak emlékoszlopa, a II. világháborús hősök emlékműve, több székely kapu, a csergeványoló, a Szökő-patak vízesés, illetve a falu határában lévő nádas tavak. Mind közül kiemelendő a már említett Madarasi-Hargita, más néven a székelyek szent hegye, amely 1801 méteres magasságával a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa, valamint a babamúzeum, amelyben 1900-tól napjainkig miniatűr méretben örökítették meg a csíkmadarasi népviseletet.
Az útvonal következő megállója Csíkrákos, avagy a székelyek ősi gyülekezőhelye. Vártemploma a községhez tartozó Göröcsfalva határában található, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, erődített római katolikus templom, amely 1270-ben épült, és érdekessége többek között, hogy a tornyán zodiákus jelek láthatók. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon bronzkori eredetű vár maradványai láthatóak, ott áll most az 1720-ban felszentelt Szent Jakab és Fülöp kápolna. A vár alatt több borvízforrás fakad. A Várpatak és a Szilas-patak közötti magas szirten találhatók a Pogányvár romjai. További látnivaló a Cserei-kúria, amelyet 1667 és 1674 között Cserei János építtetett.
Csíkborzsova Hargita megye délkeleti részén található. Mai római katolikus temploma 1930 és 1940, a kápolna 1794 és 1821 között épült, mindkettő a munkások védőszentjének, Szent Józsefnek a nevét viseli. A falutól keletre lévő erdőben egykor borvizes fürdő volt, amely sajnos tönkrement, de a borvízforrások megmaradtak. 2005-ben emlékművet avattak fel a faluban, az 1848-as magyar forradalomban részt vett tizenhét borzsovai szabadságharcos emlékére.
A gyergyószéki útvonal utolsó előtti megállója Csíkdelne, amelynek határában a szántóföldek közepén magányosan áll a római katolikus Szent János-templom, Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke. A feltehetően Árpád-kori templom 1673-ban készített 103 fakazettából álló mennyezetén magyaros díszítőelemek láthatóak.
A zarándokút végállomása Csíksomlyó, a korai csíki települések közül való híres búcsújáró hely és Mária-kegyhely. A történetek szerint Mária adott erőt, bátorságot és hitet a vallásukat védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy szembeszálljanak a protestáns hitet rájuk erőltető János Zsigmonddal, így amikor a fejedelem serege csata nélkül visszavonult, a gyergyóalfalusi István pap megígérte, hogy ezután minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. A nép pedig egyre nagyobb sokasággal meg is teszi ezt az utat.
Közkedvelt látványosságai közé tartozik a csíksomlyói kegytemplom, avagy a ferences templom, a magyarság legnagyobb zarándokhelye, a benne található Mária-kegyszobor, amely a kegytemplom legértékesebb tárgya. A szobor a XVI. század elején készült, alkotója ismeretlen. A történelem során több hozzá köthető csodáról is beszámoltak: többször fényben ragyogott, nagy katasztrófák előtt pedig Mária arca szomorúan nézett az emberekre.
A Kis-Somlyó nyugati oldalán található Európa egyik leghíresebb szabadtéri keresztútja, a Jézus-hágó vagy Csíksomlyói Kálvária. A csíksomlyói ferences kolostor mögötti réten fakadó Szűzanya lábától nevű borvízforrás a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. A Hármashalom oltár a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegye közötti nyeregben, P. Bartók Albert kezdeményezésére, Makovecz Imre és Bogos Ernő tervei alapján ápült 1996-ban a pünkösdszombati búcsúra érkező tömegek fogadására, a szentmise méltó celebrálásához.
További látnivalók: a Kós Károly által tervezett csíksomlyói Kalot-ház, a Barátok feredője, a Salvator-kápolna, tőle keletre a Szenvedő Jézus kápolnája és a Szent Antal-kápolna.