• Etéd
  • Etéd
  • Etéd
  • Etéd
Etéd
Etéd

Etéd Székelykeresztúrtól 22 km-re északra a Küsmöd- és a Firtos patakának összefolyásánál az Etédi-medence kiszélesedő völgysíkján fekszik.

 A községet 5 falu alkotja (Etéd, Énlaka, Siklód, Kösmőd és Kőrispatak), a községközpont Etéd. A község névadó településére első utalás 1566-ból származik, ahol Eted néven említik a települést az iskoláról pedig 1598-ból van írásos feljegyzés. Neve a régi magyar Ete személynévből származik. A falu egykor hetivásárairól volt híres. 

1910-ben 1614 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1268 lakosából 1260 magyar, 6 cigány és 2 román volt.
 A falu lakói a középkorban Küsmödre jártak templomba. A reformáció idején áttértek a református hitre, és 1624-ben saját templomot építenek. A templom 1680-ra készül el. Miután egy tűzvész elpusztítja, 1802-ben építettek ma is álló református templomot.
 Római katolikus temploma 1876-ban épült Szent Mihály tiszteletére az 1792-ben leégett kis kápolna helyett, tornya 1889-ben készült el.

 

A falu keletkezéséről létezik egy legenda:

Egy székely embernek volt négy fia. Mind a négy legénysorban volt már, meg akartak házasodni, ezért az apjuk elhatározta, hogy elosztja köztük a földjeit. Ahol addig élt a székely ember, arra azt mondta, hogy itt én lakom:ennek a falunak Énlaka lett a neve.
Kimentek a határra, ott egy nagy darab helyet kimért s mondta a legidősebb fiának:
- Ez a hely a tiéd!
A fiú aztán ide egy falut épített s ennek a falunak Etéd lett a neve.
Ezután továbbmentek s a másadik fiának is kimért éppen akkorát. De a mérés után azt mondta:
- Erről még szólok ma.
A másadik fiú is falut épített erre a helyre. Ennek a falunak Szolokma lett a neve.

A harmadik fiának is kimért egy területet. A mérés után azt mondta:

-Legyen fiam tied ez a kis mód.

A harmadik fiú is falut épített erre a helyre. Ennek a falunak Küsmöd lett a neve.
A negyedik fiú nem győzte kivárni, míg rákerül a sor, és ingerülten mondta:
- Adj hát nekem is apám!
Az apa kimérte a negyedik helyet is, s a negyedik fiú is falut épített ide. Ennek a falunak Atyha lett a neve.

 

Kiegészítés a "timborához" GAGYI LASZLÓ: RÉGI SAJÁTOS FOGLALKOZÁSOK ETÉDEN c. dolgozatából
Timbora
http://www.etedifalumuzeum.com/…

Így neveztek Etéden egy, a citerához hasonló, ősi népi pengetős hangszert. A citerához való hasonlítást azért említem, mivel ugyanazon felépítésű hangszerek csoportjához tartozik.
Míg azonban a citerák alakja helységek és az előállító mesterek ízlése és elgondolása szerint változott és ma is változik, a timborák mé¬rete, alakja, kivitelezése, felépítése, előállítási anyaga - bárki is ké¬szítette a községben - ugyanolyan volt. Ezt a megállapítást az idősebb emberek közlése és saját tapasztalatom alapján teszem.
Még gyermekkoromban, a 20-as évek elején is sok etédinek volt ilyen hangszere, és némelyek majdnem versenyszerűen igyekeztek ját¬szani, muzsikálni rajta. Nyári estéken a kapuk előtti padokra csopor¬tosan kiülve, a timborák hangja mellett daloltak az ifjak a késő esti órákig, amikor aztán a legények énekszóval búcsúztak a leányoktól, és hazatértek. Télen a kórusok (fonók) voltak hangosak a timborakísérettel felhangzó énekektől.
Azonban ez már mind a múlté: az 1920-as évek közepétől mind kevesebben kezdtek foglalkozni vele. A timborák helyét fokozatosan át¬vették a fúvós és vonós hangszerek, majd a harmonikák. A rádió elter¬jedése után ezek használata is szűkebb térre szorult.
Már csak négy embert ismerek a faluban, aki még játszani tud a timborán: Kovács Kálmánt, Bíró Ferencet, Bekő Sámuelt és Szőcs Albertet.
Amint a 16. rajzon is látható, a timborát három darab 70 cm hosszúságú, 6 - 7 cm szélességű és 5 mm vastagságú, simára faragott egye¬nes zádokfa- (hársfa), tengeri fücfa- (jegenyefa) vagy bükkfa-lemezből készítették. Alul nem szegeztek rá zárólapot. Játszáskor az asztal lapja vagy az a tárgy zárta, amelyre helyezték. A jobb kéz felőli végére, az oldallapok rögzítése és a húrok kikötése céljából a méretnek megfe¬lelő csutakot illesztettek. A fedőlap felőli részébe hat szeget ütöttek a négy vékonyhúr (játszó) és a két vastaghúr vagy zúgóhúr (kísérő húr) kikötése céljából. A másik, vagyis a bal kéz felöli végére csiga¬ház alakú, szépen kifaragott fejfát rögzítettek, bele a hat húr hango¬lásához szükséges, meglyukasztott, a hangoló kulccsal való forgatás cél¬jából hosszúkás vagy négyzet alakúra kovácsolt szeget állítottak. 
A fedlapra egy vagy két szív, vagy valamilyen virágszirom alakú hangnyílást vágtak.
A húrok hangolása a citerákéhoz hasonlóan történt. A fedőlapon a hangközök (stim) beosztása szintén a citerákéhoz hasonló.
A Bertalan Elek kezemive 1888 Jauárius 16 feliratú timbora a méreteknek megfelelően, de egyetlen fából készült. Ez a készítési mód egyedi, eltér a fent említettől.

A továbbiakban ismertetésére a Pallas Nagy Lexikon VIII. pótköte¬tének 729. lapjáról idézem a következő szöveget: „Timbora, így nevez¬nek a Székelytöldön, különösen Etéden egy népies hangszert. Három 80 cm hosszú és 10 cm széles, éllel összeenyvezett falapból áll, mely alsó nyitott felével egy szilárd készületű is súlyánál fogva mozdulat¬lanul a földhöz tapadó asztalon nyugszik, s felső lapján a rezonancia végett fillér nagyságú két nyílás van. A fedő felső lap egyik végén hat fakulcshoz ugyanannyi rézhúr van felhúzva. A hangszer felhango¬lása nem diapazon szerinti, hanem a játszó hallása szerint hol maga¬sabban, hol mélyebben történik. Az eredetiség abban rejlik, hogy a hangok kifogása csak három húron történik, a bal kéz hüvelykujja alá helyezett, tompán hegyezett lúd-tollszárral, míg a jobb kéz hasonlóan tollszárral pengeti a húrokat. A másik három húrt az ujj nem érinti. s ezek egy hangot alkotnak, adják az akkordban a basszust, a többi három az akkordnak magfelelően van hangolva. Természetes, hogy csak olyan darabok játszhatók a hangszeren, melyek a meglévő hangnemben vannak írva, vagy legalább transzponálva.
A timbora rokonai: a tambura, eolhárfa és gitár.”
Az Etédi Néprajzi Gyűjteményben levő egyedüli fennmaradott pél¬dányon szép, nyomtatott-betűkkel bevésett szöveg olvasható: Péter Jó¬zsef-é Ezen Timbora. Készült 1895Be. A helyi múzeumi gyűjtemény gyarapítása céljából néprajzi tárgyak után kutatva, egyik ház padlásán találtam rá 1958-ban.

 

Helyi Kapcsolattartók Etéd
Látnivalók Etéd
Etédi gyümölcspálinka

Etéden "Székely Titok" néven tucatnyi féle gyümölcpálinkát készítenek helyi alapanyagokból.

Etéd, 431.
Navigáció