Az első világháborúban elesettek emlékére állított kopjafa Szervátiusz Jenő munkája. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez képzőművészeti műemlékként szerepel.
Csíkrákos kozségben, Göröcsfalván, Kovács Anna-Mária és csakládja által működtetett, rusztikusan berendezett szálláshely. A Cserei-kúria a Cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza mely 1667-
ben épült, ugyanez év október 21-én született Cserei Mihály. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látható a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerenda.
Vándor Székely panzió Csíkrákoson, a falu központjától balra, az Olt mentén, a Bogáthegyi Kápolna lábánál található.
Rusztikusan berendezett, családias légkörű falusi étterem, kényelmes szobákkal.
Férőhelyek:
- a földszinten 60 személy befogadására és ellátására alkalmas étterem.
- az meleten 8 franciaágyas szoba saját fürdővel ellátva. Szükség esetén pótágyazható.
Csíkrákos kozségben, Göröcsfalván, Kovács Anna-Mária és csakládja által működtetett, rusztikusan berendezett, a falusi székely konyha ízvilágát megelevenítő étterem.
A Cserei-kúria a Cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza mely 1667-
ben épült, ugyanez év október 21-én született Cserei Mihály. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látható a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerenda.
Bogát alatt, a Vándorszékely panzió szomszédságában fakad a magnézium- kálcium-hidrogénkarbonátos jellegű Bogáti borvíz, amely korábban Bogátfürdőt látta el vízzel. Az udvaron levő vizet a lakosság ivóvízként használja.
A csíkrákosi római katolikus vártemplom a községhez tartozó Göröcsfalva határában látható. Az egyhajós csarnoktemplom építési ideje a román kori épületrészek alapján a XII–XIII. század fordulójára tehető. Erre utal a déli bejárat kőkerete, amelynek felső, köríves részéből csak töredékek maradtak meg, részben elfalazva és barokkizálva. Ugyancsak erre a korra tehető a déli bejárat és a jobb oldali ajtó közötti kőoszlopos tornác is.
A plébániatemplom régi jegyzőkönyveiben talált feljegyzések szerint a templomot 1270–1280között építették.
Külön érdekessége a templomnak a torony oldalain négyzetes kockákba osztott festett alakok sorozata. A díszített festménysorozaton állatfigurák, emberi alakok és különböző égitestek láthatók.
A kápolnát 1720-ban építették, Szent Jakab és Fülöp tiszteletére szentelték fel 1725-ben a szépvízi örmény püspök jelenlétében. Feltételezések vannak arról, hogy a kápolna korábban épülhetett, vagy egy kisebb kápolna létezett a helyén.
A „kápolna legkorábbi írott adatolása azonban arra utal, hogy kezdetei a 18. századnál jóval korábbi időszakra tehetők. 1652-ben ugyanis már javításról értesülünk: 'Az Bogát kápolnáját megcsináltattuk Cserei Mihály urammal.' Ez a javítás vélhetően a nyugati toldást jelöli, aminek nyomai a falazatban mai is kivehetők. Eredeti hossza, már amennyire a legújabb, mindent elsimító 'helyreállítást' megelőző vakolat jellege és a repedései alapján megállapítható volt, 8,5 m körüli lehetett. Noha a kápolna építésének keltezését, alaprajza és szentélyének keskeny csúcsíves ablaka alapján korábban a 14. századra valószínűsítettük, az újabb adatok fényében és biztosabb keltező fogódzók előkerüléséig helyesebb azt a 14–16. századra tágítani. Érdekes módon 1716-ban a vizitációban nem említik, ami talán összefügghet az 1694-es tatár betöréssel, amit egy esetleges pusztítás miatt újjáépítés is követhetett.” – írja Botár István, a Középkori kápolnák Csíkban c. tanulmányában.
A Bogát hegyről, ahol a kápolna is emelkedik, gyönyörű kilátás nyílik a rákosi szorosra, Felcsíkra és a Hargita hegységre egyaránt.
Az első világháborúban elesettek emlékére állított kopjafa Szervátiusz Jenő munkája. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez képzőművészeti műemlékként szerepel.
