„E vidék, melyhez nagy várakozással méltán közelitünk, nem más, mint a haza véghatárán fekvő Csikszék. Ezen kies, üde szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésü trachyt vonala, és fiatalabb származásu határszéli havasok lánczolata közt helyezkedett el...
Ugy tekinthetjük azt, mint a hon biztonságának fellegvárát, mert természetileg erős fekvésü tájait oly nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsően felelt meg határvédi kötelmeinek.” (Orbán Balázs: A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA)
A Várdomb Panzió kiváló szálláshely mindenki számára: családosoknak, pihenni, kikapcsolódni vágyóknak, átutazóknak, túrázóknak és a téli sportok kedvelőinek egyaránt.
Az éteremkben hagyományos ízekkel, helyi különlegességekkel várják a
vendégeket. A konyha specialitása a churutos ángádzsábur leves (örmény fülleves). Az étteremből páratlan kilátás nyílik Kis- és Nagy-Somlyóra, valamint a Hargita vonulatára.
A csíksomlyói templom közelében elhelyezett méretarányos bronz térplasztika 800 kilogrammos andezittalapzaton áll. Bemutatja a kegytemplomtól a Hármashalom oltárig a Mária-kegyhely minden nevezetes épületét, a keresztutat és a borvízforrást is jelölték a plasztikán, amelyen Braille-írás is tájékoztatja a látássérülteket. Forrás: hirado.hu
A ferences kegytemplom a magyarság legnagyobb zarándokhelye és fontos kultúrtörténeti emléke a Kis-Somlyó hegy lábánál. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelték fel.
A Máriát a Kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a kegytemplom legértékesebb tárgya, a Mária-zaréndoklatok célpontja. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. A szobor a XVI. század elején reneszánsz stílusban készült, alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m. A századok folyamán a kegyszoborral sok csoda történt: többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte az egész templomot, nagy katasztrófák előtt pedig szomorúnak látták az emberek Mária arcát.
A Kis-Somlyó nyugati lábától a meredek hegyoldalon út vezet fel a Salvator kápolnához, amely Európa egyik leghíresebb szabadtéri keresztútja. A pünkösdi búcsú alkalmával a zarándokok nagy áhítattal és imádkozva járják végig a keresztutat a Jézus kínszenvedését megjelenítő stációk keresztjei előtt. A csíksomlyói Kálvária első írásos említése 1834-ből származik, a keresztút kőkeresztjeit 1868-ban újították fel. A háború után mozgalom indult a keresztek helyreállítására.
A Csíksomlyó kezdetét jelző településtábla mellett a Szék útján található Várdtfalva felirattal egy kőkereszt, amely a Somlyó-hegy lábánál elterülő régi település határát jelzi. Mellette a harangláb, amely a búcsúra hívja a zarándokokat pünkösd szombatján.
Szokás, hogy a búcsúra vonuló keresztalják a település határában lévő kereszteknél a lobogókat meghajtják.
A csíksomlyói Ferences kolostor mögötti réten fakadó forrás, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. „E jeles savanyúvíz kimondhatatlan áldás… a csíksomlyói intézetek növendékeire, és évenként többször, különösen Pünkösdkor, Mária nevenapján s más alkalmakkor nagy számban összesereglő búcsújáró hívekre nézve.” (Vitos Mózes, 1894).
A csíksomlyói borvíz a csíkszeredaiak által ma is közkedvelt ívóvíz, mely gyógyhatásait tekintve alkalmas savtúltengéses gyomorbántalmak és emésztési zavarok kezelésére.
A Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegyei közötti nyeregben, P. Bartók Albert kezdeményezésére, Makovecz Imre és Bogos Ernő tervei alapján ápült 1996-ban a pünkösdszombati búcsúra érkező tömegek fogadására, a szentmise méltó celebrálásához.
A szabadban álló oltár a magyar címerben szereplő három hegyet formázza, tetején a kettős kereszt. A magyar címerben a kettős kereszt (cruxgemina) a hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele.
A Csíksomlyói KALOT-házat a római katolikus egyház megrendelésére, Kós Károly tervezte 1941-1943 között.
A kő- és gerendaszerkezetek egységes használata ellenére az épület inkább három különálló elemnek tűnik, mint egy összefüggő kompozíciónak.
A legkisebb pavilon valószínűleg lakás funkciót töltött be, tetőterében szobák egészítették ki. A főhomlokzat jellegzetes félköríves kiugrásában egy tornác kapott helyet. A középső pavilon, amely a kis iskola kőtemplomra hasonlító közösségi központja, egy színpadot, két szinten pedig öltözőket, valamint egy 110 négyzetméteres előadótermet foglal magába. Az összekötő terekből mindkét oldalon az előadóterembe lehet bejutni. A legnagyobb pavilonban, két szinten az osztálytermek helyezkednek el, ugyanakkor itt alakították ki a központi terem és a külső összekötő gerinc meghosszabbításából nyíló hálótermet is.
Már a XIX. században nagy cserépkorsókban, ökrös fogatokkal szállították a csíksomlyói forrás vizét a környék településeire. A Barátok feredője a csíksomlyói ferences szerzetesek kaszálóhelyén, egy bővizű ásványvízforrás vizét hasznosítva jött létre a XIX. században.2006-ban a fürdőépítő kaláka keretében építették újra a borvizes medencét és környékét.
A Kis-Somlyón álló Salvator-kápolna legrégebbi részét a legutóbbi régészeti ásatások alkalmával sem sikerült megállapítani. Freskótöredékei a XIV-XV. századiak. Mai formáját a XIX. században nyerte el.
A latin "salvator" szó jelentése megváltó. "Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hivők mindenike, mint oly helyre, honnan éghez küldött imája hatályosabb, mint oly pontra, mely a teremtő különös figyelmében részesül." - Orbán Balázs
A Salvator kápolna keleti oldalán van a Szenvedő Jézus kápolnája, ami egy kis fülke csupán. Benne az oszlophoz kötözött Jézus szobrát őrzik. A kivételes szépségű szobor 1810-ben készült. A hagyomány szerint ebbe a kápolnába zárkózott be, böjtölt és ostorozta magát az a bűnös ember, aki bűnbánatot akart tartani és vezekelni akart bűneiért.
Pünkösd szombatján ennél a kápolnánál várják a moldvai csángók a napfelkeltét.
1661-ben egy Márk Jakab nevű ferences innen nézte végig, amint a tanárok felégették a templomot és a klastromot. Később, hálája jeléül, hogy megmenekült, rejtekhelyére saját kezűleg építette Szent Antal tiszteletére a kápolnát, amelyet a XVIII. század közepén újraépítettek. Tornyában két kis harang található.
