Csíkpálfalva a Csíki-medence keleti peremén terül el, Csíksomlyótól északra, az Aracs- és Nyír-patak völgyében, tengerszint feletti 740 m magasságban,
Területe ősidők óta lakott, a Várdombon neolitikumi és bronzkori erődítményt tártak fel. 1694-ben feldúlták a tatárok. 1775-ben a megfogyatkozott lakosság a Sztyepan Rjazin-féle kozáklázadás menekültjeivel töltődik fel.
A csíkdelnei Szent János templom a településtől nyugatra több száz méterre magányosan áll a szántóföldek közepén. Egykor a környékén lévő három település közös temploma volt.
A templombelső legszebb és legértékesebb része az 1673-ban készült virágdíszekkel megfestett kazettás deszkamennyezet.
A déli templombejárat feletti külső falán gótikus freskók láthatóak, amelyek nagyon értékes és ritka képzőművészeti kincsek.
