A közel 800 éves templom a Gyergyói-medence legrégibb temploma. A torony alján levõ felirat szerint 1213-ban épült félköríves (román) stílusban, Szent Simon, Szent Júdás Tádé apostolok és Szent Margit szûz és vértanú tiszteletére. A templom legértékesebb román kori emléke a toronyalatti díszes és nagy méretû félköríves ajtókeret. A templomra vonatkozó elsõ írásos emlékeket, a száz évvel késõbbi, 1332, 1333, 1334-es pápai tizedjegyzékekben találunk.
A templomot története folyamán tatár, török, osztrák, labanc, vagy saját vére többször lerombolta, természeti csapások tették tönkre vagy szûknek bizonyult, s mindezekért többször újra kellett építeni, bõvíteni. Az újjáépítésekor az akkori korízlésnek megfelelõen mindig más és más építészeti stílusba újult meg. A román -kori...
A közel 800 éves templom a Gyergyói-medence legrégibb temploma. A torony alján levõ felirat szerint 1213-ban épült félköríves (román) stílusban, Szent Simon, Szent Júdás Tádé apostolok és Szent Margit szûz és vértanú tiszteletére. A templom legértékesebb román kori emléke a toronyalatti díszes és nagy méretû félköríves ajtókeret. A templomra vonatkozó elsõ írásos emlékeket, a száz évvel késõbbi, 1332, 1333, 1334-es pápai tizedjegyzékekben találunk.
A templomot története folyamán tatár, török, osztrák, labanc, vagy saját vére többször lerombolta, természeti csapások tették tönkre vagy szûknek bizonyult, s mindezekért többször újra kellett építeni, bõvíteni. Az újjáépítésekor az akkori korízlésnek megfelelõen mindig más és más építészeti stílusba újult meg. A román -kori építészeti stílusjegyeken kívül megtalálhatók a gótikus, valamint a barokk, copf stílusjegyek. A gótikus átépítés a XV. sz. második felében, a barokk, copf stílusban az átépítés 1766 és 1773 között történt. 1930-ban egy mellékhajóval bõvült. A toronyban elhelyezett emlékirat tartalma miatt a több évig tartó alfalvi „memorandum per” keletkezett.
Ennek a templomnak volt a papja István hitvédõ pap, a csíksomlyói pünkösdi búcsú elindítója, P. Domokos Kázmér püspök (Gyergyóalfalu ideiglenes püspök székely volt), Andrássy Antal – az 1848-49-es szabadságharc mártírja, Zomora Dániel – a késõbbi gyulafehérvári püspökhelyettes, gróf Mikes János – a késõbbi szombathelyi püspök, Gaál Tamás az iskola- és templomépítõ pap.
A körportálé a román -kori építészet remeke. Ez maradt meg az õsi templomból. A kõportálé tagozott bélelettel bír. A féltök formából kiindulva a béleletet kívülrõl keskenyedõ félhengerek alkotják. Az általánosnál díszesebb bélelet.
A fõoltár barokk stílusba készült 1773-ban. Az oltár felsõ részén Szent Margit szûz és vértanú képe látható. A középsõ részt a négy ion fejes oszlop és pillaszterek három részre osztják, ahol három szobor található (Mária, Szent Simon és Szent Júdás Tádé)
A mellékhajó oltárán a Lourdesi Mária (Én vagyok a Szeplõtelen fogantatás) valamint Szent László és Szent Imre szobra. (A két utóbbit 2001. szeptemberében ellopták.) Szent Ferenc oltárt Turi Ferenc földbirtokos ajándékozta. (1773) A napba öltözött asszony, feje körül 12 csillagból álló korona.
1896-ban Ávéd János négy színes üvegablakot ajándékozott a templomnak (Palka József budapesti mûhelyében készültek).
1930-ban Lukács István, Jakabffy Miklósné, Ávéd Bözsi és az egyházközség öt színes üvegablakot vásárolt a csehországi Grouttauból a templom számára.
Gyergyóalfalu méltán büszke a nagy számú innen származó, illetve jelenleg is a szülőfalujában alkotó diplomás képzőművészére és amatőr művészeire. A 32 diplomás alkotó művei képeznek állandó kiállítást a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériájában. Ugyanitt található az egyik leghíresebb Alfaluból származó festőművész, Márton Árpád állandó kiállítása is.
István pap 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos- tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A hitvédő papnak a 800 éves templom árnyékában emelt szobrot a gyergyóalfalvi közösség.
Reggel a Bogdán menedékháztól elindulva , a 13 B jelzésű országúton haladva a Bucsin Tető irányába, egy közel 6,5 km-es nehezebb, emelkedős út vár a zarándokokra. Elérve a tetőt lehet tarthatni egy pihenőt, gyönyörködni a kilátásban is, de akár ebédelni, falatozni is lehet. A Bucsin tetőn található a Bújdosó Székely fogadó, amelynek étterem része egész nap nyitva van, illetve a szomszédságban lángost és kürtős kalácsot is sütnek. Ugyanitt található az ezredforduló emlékére állított kereszt, tőle mintegy 50 méterre a Mária Út jelzést követve már nem a 13 B aszfaltos országúton folytatódik az útbonal, hanem azzal párhuzamosan, a Régi Sóúton. Érdekesség, hogy valamikor ez az vonal kötötte össze Gyergyóalfalut a Sóvidékkel. Ez egy jó minőségű kavicsos földút, túrázásra, sétára minden időjárási körülmény között alkalmas, jellegzetessége, hogy vadregényes erdőn vezet át, viszont a zarándok biztonságban érezheti magát, mivel ennek ellenére a forgalom számottevő. Közben iható vizű forrás található. Nagyjából 4 km séta után felbukkan a Kerekhegy Fogadó, amely időszakosan nyit. Újabb 2 km megtétele után a Putnai eltérőhöz ér a zarándok csapat, ahol egy üdülőfalu rajzolódik ki. Jobbra tartva 400 m-re található az Anna panzió, amely szállást és étkezést is tud biztosítani. Nagyjából 2 km megtétele után választhat a zarándok: folytatja az utat a települést elkerülő Mezei útvonalon, melynek minősége kiváló, vagy a 13 B országút mentén közelíti meg a települést. Amennyiben ez utóbbit választja, három étterem mellett is elhalad: Rubin, Hóvirág és Basa. Ez utóbbi messze földön híres, az előbbi kettő szállást is biztosít.
Borzontra érve jobb oldalt található a Horváth-kert panzió, mely egész évben fogad szállóvendégeket, illetve a településen áthaladva találhatóak üzletek, italozók. A Borzont központjától 1 km-re található a közösség temploma, melynek védőszentje Szent István, a templomkertben is az ő mellszobra van elhelyezve. A templomot elhagyva, találkozik a mezei útvonal a főúttal, itt a főút mentén folytatódik az út Gyergyóalfalu Irányába. A faluba érve a zarándokot illusztris településjelző tábla fogadja. A főút mentén egyenes irányban lehet elérni a központot, ahol a 800 éves múltra visszatekintő templom tekinthető meg. Gyergyóalfalu híres a nagy számú képzőművészéről, ez a központon is visszaköszön, a külső parkban a Millecentenárium emlékére emelt emlékmű található, a belső parkban Domokos Pál Péter és István Pap szobra. A szomszédos kultúrotthon előtt Petőfi Sándor mellszobrát tekintik meg. Gyergyóalfalu és az alfalvi templom felkeresése, mondhatjuk, hogy kötelező minden Mária Úton résztvevő zarándok számára. A Csíksomlyói Búcsú Alfaluból indult, hisz 1567-ben István Pap alfalvi pap szervezett sereget, hogy hitét megvédje, a sereget Csíksomlyóra vezette. Erre emlékezünk minden évben, amikor Csíksomlyón Hálát adunk a Szűzanyának. A templom szomszédságában állandó képzőművészeti tárlatot tekinthetnek meg. A központon számos vegyesbolt, kávézó, italozó található, illetve 300 méterre egy rendezvényközpont, ahol ebédelni lehet hétfőtől péntekig.
A zarándokiút délkeleti irányába folytatódik Csomafalva fele!
